A közigállás hagyományai és az új, otthonról is végezhető munkalehetőségek

0
304
munka

A neonomád vagy ha úgy tetszik digitális nomád lép a nyugati kultúrákban már abszolút jól ismert fogalom, a hazai munkáltatók azonban eddig kevésbé mutatkoztak nyitottnak. Különösen igaz ez a merevebb rendszerben működő állásokra, holott a lehetőség adott lenne.

A korlátok lebontása

A munka világának változásairól – különösen az utóbbi pár évben – rengeteg szó esett már de úgy tűnik, hogy továbbra is szolgáltat majd muníciót a közbeszédnek. Bár egy globális piacról van szó, mi természetesen hajlamosak vagyunk kizárólag a hazai viszonyokat alapul venni, hiszen ránk elsősorban azok vonatkoznak. A multinacionális cégek megjelenésével ugyanakkor az általuk képviselt céges kultúrák és filozófiák is megjelentek hazánkban, melyek sokszor jóval lazábbak.

Érdekes például, hogy míg a távmunka vagyis home office lehetősége nyugaton már régóta alapvető lehetőségnek számított, addig itthon egy koronavírus járványra volt szükség ahhoz, hogy a hazai cégek is validálják a lehetőséget. Holott a korszerű technológiai megoldások révén már jó ideje képesek lettünk volna függetlenedni az irodai léttől és lényegében bárhonnan, bármikor, a jól ismert korlátok nélkül végezni munkánkat.

neonomád lét pedig éppen erről szól, vagyis az a felismerés hajtja, hogy a munka nem lehet teljes mértékben meghatározó, főleg nem korlátozó tényező. A helytől független, egyetlen notebook-al végezhető munkák óriási számban érhetők el, a digitális nomádok pedig jóval szabadabban, kreatívabb közegben képesek elvégezni feladataikat. Érdekes kérdés lehet azonban az is, hogy ezzel a tendenciával mi lehetnek képesek kezdeni az olyan konzervatív opciók, amilyet egy közigállás jelent.

Tradíciók és merevebb szabályok

Bár technikailag nem igaz, de kis túlzással akár azt is állíthatnánk, hogy a neonomád lét és a közigállás fogalma egymással ellentétesek. A valóságban azonban inkább arról van szó, hogy az előbbi által képviselt rugalmasság és szabadság talán éppen utóbbi munkahelyek esetében érvényesíthető a legkevésbé. Ezek ugyanis meglehetősen tradicionális, a hazai jogszabályok által szigorúbban korlátozott pozíciók, így ezáltal kereteik is kevésbé flexibilisek.

Egy közigállás lényegében együtt jár egy státusszal, vagyis egy ilyen pozíció mellé közalkalmazotti vagy akár köztisztviselői státuszt is kapunk. Az ehhez párosított hagyományok okán a komplett rendszer merevebb, kevesebb kiskapuval és határozottabb szabályrendszerrel. Ettől függetlenül vagy épp ezzel együtt számos közalkalmazott dolgozik a mindennapokban és folyamatosan számos státusz érhető el, így egy igencsak gazdag palettával rendelkező szegmensről beszélhetünk.

A neonomád léttel kapcsolatos párhuzam pedig azért is érdekes, mert jó pár ilyen közigállás technikailag nyugodtan végezhető lenne távmunka formájában is, hiszen csupán egy számítógép és internetkapcsolat, esetleg valamilyen szoftver szükséges a működéshez. Kérdés azonban, hogy ha ez valóban így van, vajon miért nem állnak át bizonyos munkáltatók erre a munkavégzési formára. A válasz pedig a már korábban említett, megkövesedett rendszerben keresendő.

Van találkozási pont?

A fentiekben természetesen nem azt szerettük volna állítani, hogy egy közigállás ne jelenthetne jó lehetőséget az álláskeresők számára. A vidéki régiókban például sok helyen ezek a munkahelyek kínálják a legjobb feltételeket, illetve ezek képesek a legnagyobb számú munkaerő alkalmazására. Tény azonban az is, hogy korunk neonomád kultúrájába egyelőre kevésbé illeszthetők bele ezek az álláshelyek.

A lehetőségek azonban adottak lennének, így talán érdemes keresni a találkozási pontokat. Az alapvető feladat a munkáltatói hozzáállás megváltoztatása, illetve a merevebb keretek lebontása. Mivel a technológiai körülmények sok ilyen közigállás esetében is legalább annyira fejlettek, mint más helyeken, a távoli munkavégzés feltételei rendelkezésre állnak. A kérdés inkább az, hogy mikor jutnak el a közszféra rendszerének keretei ugyanerre a szintre.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a neonomád lét, de legalábbis a távmunka előnyben részesítése, illetve a hibrid megoldások térnyerése elkerülhetetlen. Ezek pedig alapjaiban rajzolják majd át a munkaerőpiacot, hiszen az igények és lehetőségek is ezek mentén alakulnak majd. Az, hogy a közigállás paletta jövője miként alakul, nehéz megmondani. A számos külső körülmény és szigorúbb szabályozás miatt az átállás értelemszerűen nehezebb, de korántsem lehetetlen.