Laptop, okostelefon, okosóra – repkednek a tíz- és százezrek, ha mindent ész nélkül megveszünk. Szép dolog egy új tárgy, büszkélkedhetünk ismerősi körökben vele, és aztán könnyen rá is unhatunk. Tényleg meg kell venni azt a vadiúj telefont? Mindent kihasználunk rajta vagy még azt sem tudjuk, hogyan lehet beállítani az ébresztőórát?
Bátran kijelenthetjük, hogy a mai világban az analfabetizmus problémája ahelyett, hogy megszűnt volna, inkább átalakult. Már egy új fogalommal is találkozhatunk, amit digitális analfabetizmusnak nevezünk. Definíció szerint analfabétának nevezzük azt a felnőtt embert, aki nem tud írni és olvasni. Ezt még számos alkategóriára oszthatjuk, többek között a fentebb említett digitális analfabetizmusra. Ezt már nem olyan könnyű meghatározni, mégis mondhatjuk, hogy olyan kompetenciák hiányának együttese, amelyek segítségével az egyén magabiztosan és hatékonyan tudja használni, felhasználni és kihasználni a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket.
A legintenzívebben akkor szembesülhettünk a digitális készségek hiányával, amikor 2020-ban hirtelen egyik napról a másikra kellett átállni a digitális oktatásra. Ez számos megoldandó helyzetet idézett elő, a többi között a megfelelő internetkapcsolat biztosítása egy háztartáson belül, illetve, hogy mindenki rendelkezzen megfelelő számú elektronikai eszközzel, aminek lehetőleg jól működjön a kamerája és a mikrofonja. Sok-sok háztartásnak ez azonban problémát okozhatott, főleg az anyagi helyzet miatt. Elég a Civil jelentés statisztikájából kiindulnunk. A 2014-2017 című kötetben leírják, hogy a mai magyar társadalom 20 százaléka él nagyon nagy szegénységben. Esetükben az is probléma, hogy a gyermekek minden nap élelemhez jussanak, nemhogy még az, hogy a gyereknek rendelkezésre álljanak a fent említett eszközök. Természetesen közös összefogással különböző szervezetek és alapítványok próbálták enyhíteni a problémát olyan jellegű adománygyűjtéssel, ahol főleg az volt a cél, hogy digitális eszközöket gyűjtsenek azoknak, akiknek nincsen arra pénzük.
Bár majd’ mindenkinél látni okostelefont, a legdrágább dolgokra is inkább felvesznek hitelt egyesek, jó lenne fejben tartani, hogy nincs mindarra szükségünk, amire áhítozunk. Ha tényleg szükségünk van egy digitális eszközre, akkor böngésszünk az interneten. Derítsük ki, mit mire tudnánk használni. Nem kell több százezer forintot kiadni azért, hogy egy egyszerű laptopot vegyünk, amit csak tanulásra használnánk. Sőt, az Euronics Black Friday AKCIÓ keretén belül a legjobb kutakodni kezdeni. Talán még 20-30%-kal olcsóbban juthatunk egy eszközhöz november utolsó hétvégéjén, mintha például egy-két héttel korábban vagy később vennénk.
Ahogy a köz- és felsőoktatásban, úgy a munkahelyek nagy részén is megjelent az a jelenség, hogy akinek a munkakörénél ez lehetséges volt, ő otthonról dolgozott. A fiatalabb korosztálynak feltételezhetően nem jelentett problémát ez a fajta digitalizáció, viszont a felnőtteknél, különösebben az 50+ korosztálynál ez okozhatott problémát.
Szerencsére a digitális analfabetizmus problémája könnyebben orvosolható különböző tanfolyamokkal, illetve tudatos odafigyeléssel az ilyen problémával rendelkezőknél.
A digitális világ számtalan lehetőséget tár elénk, amivel érdemes élni. A munkaerőpiaci helyzetet monitorozva láthatjuk, hogy az alkalmazotti státuszon kívül egyre jobb lehetőségeket fedezhetünk fel magunknak.
Vagyunk néhányan úgy a munkában, hogy tenni akarunk. Kihívásokat akarunk teljesíteni. Céljaink vannak, minden feladatban kihívást keresünk. Az ilyen típusú emberre jellemző, hogy ha nem úgy alakul a munka, vagy az adott pozíció, ahogyan ő azt elvárja, képes, hajlandó továbblépni. Nekik ideális munkavégzési forma lehet az ún. szabadúszói státusz. Előnye, hogy megbízástól függően akár rugalmas munkaidőben is lehet dolgozni, és teljesítményalapú fizetést kapni. Cserébe a megbízók elvárják, hogy az adott projekt megfelelő szakértelemmel legyen elvégezve. (Még inkább, mint egy alkalmazott esetében.)
A szabadúszói lét kezdetben nem megy olyan gördülékenyen, mint ahogyan azt sejthetjük. Fel kell kutatni a piaci igényeket, meg kell vizsgálnunk, hogy mi milyen képességekkel és tudással rendelkezünk, vagy hogyan tudjuk magunkat megfelelően továbbképezni annak érdekében, hogy megrendeléseket nyerjünk el. Ezenkívül rendelkeznünk kell megfelelő számítástechnikai háttérrel, például egy jó minőségű laptoppal.
Természetesen sokan vannak még, akik az alkalmazotti létet tekintik egy munkakapcsolat alapjának. Az alkalmazottként 40 órát bent vagyunk a munkahelyen. Beérünk a munkaidő kezdetére, majd a munkaidő végén felállunk és végeztünk is aznap a munkával. Jó esetben nem visszük magunkkal a munkahelyi gondokat az otthonunkba, és tudunk a kikapcsolódásra időt fordítani. Egyes munkakörökben és a szabadúszók (neonomádok) javának viszont nem 8-17-ig tart a munkaidő. Nekik komoly odafigyelést jelent a magánélet és a munkaidő szétválasztása. Főleg, hogy gyakran nem az irodából, nem egy munkaközösségből kell kiszakadniuk, hanem otthonuk közegéből.
A digitalizáció életünk elkerülhetetlenül fontos elemévé vált, aminek a számos kihívás mellett élvezhetjük hatalmas előnyét is. Rajtunk áll, hogy mit hozunk ki belőle!
