1997-ben Bert “Tito” Beveridge arra vállalkozott, hogy megalkossa az első ízig-vérig amerikai vodkát. A lepárlóban elindult a munka, az illatok pedig odacsalták a kóbor kutyákat. Nemcsak élelmet találtak itt, hanem új otthonra is leltek.
A Tito’s Vodka ma már a legtöbbet eladott vodka az egész Egyesült Államokban. Tito és csapata ma is gondoskodnak a négylábú barátainkról. Minden ország, ahova eljut a vodka, része lehet a márka Charity kampányának, amelynek célja, hogy a kóbor kutyák a világ bármely részén biztonságot és otthont találjanak. Az iDrinks oldalán különféle vodkatípus közül válogathatsz. A cég elhozta Magyarországra a Tito’s Charity kampányt.
Rambót egy repesz súlyosan megsebesített
Azok számára, akik ismerik a fajtamentők munkásságát, nem kérdés, hogy miért a németjuhászokra esett a választás. Akik viszont nem ismerik, azok számára hoztunk néhány történetet, amelyek valamiért kiemelkednek a többi közül.
Az első Rambó története, akit az orosz-ukrán háború kitörésekor mentettek Ukrajnából. A családjáról semmit sem tudunk, ukrán katonák vették magukhoz. Sajnos egy repesz súlyosan megsebesítette egy találat során. A fontvonalon lévő állatvédők értesítették az alapítvány munkatársait, akik elmentek Rambóért, és Magyarországra hozták, ahol az orvosok megmentették az életét. Felépülése után a Magyar Rendőrfőkapitányság jelentkezett a kutyáért, kiképzésen vesz részt, és hamarosan rendőrkutya lesz belőle.
Robin testéből nyílvesszők álltak ki
Robint egy szántóföld mellett találták meg az állatvédők. Nagyon rossz állapotban volt, a testéből nyílvesszők álltak ki. Az állatvédők riasztották az alapítványt, amelynek munkatársai azonnal indultak a helyszínre.
A gyors intézkedésnek köszönhetően Robin túlélte a kegyetlen állatkínzást. Országszerte hatalmas felháborodást keltett az eset. Sajnos a tettest a mai napig nem fogták el. Robin ma már egy szerető családban éli boldog kutyaként a mindennapokat.
Harcos, a vak németjuhász története
Harcost kegyetlenül megverték, kidobták és mindkét szemét kiszúrták. Állatvédők találtak rá, ők értesítették az alapítványt. Nem adta fel a küzdelmet, és csodával határos módon életben maradt. A szakszerű állatorvosi kezelésnek köszönhetően a sebei meggyógyultak, de a látását sajnos nem lehetett megmenteni.
A menhely dolgozói biztosak voltak benne, hogy Harcost nem fogják örökbe fogadni. Szerencsére tévedtek, egy hölgy jelentkezett érte és magához is vette. Harcos alkalmazkodott a vaksághoz, a fülére és az orrára hagyatkozik. Labdamániás, tökéletesen apportírozik és a szlalompályán is jól teljesít. Ma már boldog életet él.
Most csak három történetet tudtunk bemutatni az alapítvány történetéből. A munkájukhoz rengeteg erőt és kitartást kívánunk!
